Farkaslaka
XII. Szenesnapok_2012 képei itt...
XIII. Szenesnapok_2013 képei itt...
Testvértelepüléseink egyike: Farkaslaka - Erdély 
Felső-Nyikómente legjelentősebb községe. Farkaslaka és Tamási Áron - a falu és az író - eggyé nőtt a hely- és a környékbeliek tudatában. Tamási sírját és az emlékművet naponta felkeresik, a Tamási-emlékház (szülőház) főleg a nyári idényben látogatott. Farkaslaka a magyar irodalom klasszikus zarándokhelye lett. A külföldön is ismert irodalmi vonatkozások mellett a falu jelentős gazdasági eredményeket (fakitermelés, szénégetés, háziipar) tudott és tud felmutatni. Farkaslaka a Felső-Nyikó völgyében, a Nyikó mindkét partján, a Gordon-tető (953 m) nyugati előterében, 540-580 m magasságban települt. A falu házai a régi országút két oldalán sorakoznak, és helyenként meredek lejárók teremtenek kapcsolatot a Nyikó-völgyi utcákkal. Ez a régi út a Kalonda Fenyőút-hegyére vezetett fel. Orbán Balázs említi, hogy Farkaslaka a Gordon nevű hegy végbütüje alatt fekszik, és egy század óta vált el Szentlélektől.
Tamási Áron sírja
A székelység nagy írója Farkaslaka nyugati szélén, a római katolikus templom és temető mögötti virágos parkban, a két cserefa között nyugszik. A sírhelyhez a parkoló mellett emelt székelykapu (a rovásírásos székelykaput Jakab Árpád agrármérnök faragtatta Máréfalván) alatt áthaladva, egy kis sétányon juthatunk. A sír mögött a Tamási-emlékművet tekinthetjük meg. Tamási végakarata volt (olvasható az 1966. május 19-én kelt végrendeletében), hogy szülőfalujában, Farkaslakán helyezzék örök nyugalomra. Kányádi Sándor (1966) verséből idézzük: "Kívánhat-é ember többet / Derékaljnak szülőföldet / S két cserefa tömött árnyát / szemfedőnek."
A római katolikus templom
1842-1848 között épült a falutól nyugatra emelkedő Templom-dombon, 581 m magasságban. Védőszentje Nepomuki Szent János. A templom méretei: 47 m hosszú, 15,80 m széles, tornya 38 m magas. Az osztrák klasszicizmus falusi templomtípusainak egyike, amely egyszerűsített klasszicizáló-barokk berendezést kapott. A jelenleg harangokat Nagyszebenben öntették 1927-ben. Az orgona 1865-ben készült (Mátisfalvi Szőcs Sámuel építette). A templom előterében az 1914-18-ban elesett helybeliek emlékműve áll. A templom freskói aradi festőtestvérek műve.